Milyen fogkrémet érdemes használni fogágybetegség és ínygyulladás esetén?

A megfelelően kiválasztott fogkrémmel történő fogmosás a napi szájhigiénia alapja. Ezen kívül a fogak proximális felületének tisztításához kulcsfontosságú a fogselyem vagy a fogszalag is. A fogkrémekben található anyagok jelentősen javítják a foglepedék és lerakódások hatékony eltávolításának a fogakról. A fogkrémek összetételüktől függően nemcsak tisztító hatásúak, hanem baktériumölő, vagy bakteriosztatikus hatásúak is lehetnek, valamint csillapítják az ínygyulladást (gingivitis) és a fogágygyulladást (parodontitis).

A piacon elérhető fogkrémek választéka igen széles, ezért a megfelelő fogkrém kiválasztása nem mindig könnyű feladat a betegek számára. Sokan megszokásból évekig ugyanazt a fogkvagyémet használják, és a legtöbb esetben ez egy jó megoldás is lehet. Fogínygyulladás vagy fogágygyulladás során azonban olyan készítményekhez kell fordulni, amelyek segítenek leküzdeni a gyulladást, és enyhítik annak kellemetlen tüneteit.

Hogyan működnek a fogkrémek?

A fogkrémekben számtalan összetevő megtalálható, melyek funkciójuk szerint az alábbi csoportokba sorolhatók.

• Polírozó anyagok
• Fényességet biztosító összetevők
• Habosító szerek
• Ízesítőszerek
• Sűrítőanyagok
• Tartósítószerek és bakteriosztatikus szerek
• Biológiailag aktív anyagok

Úgy mennyiségben, mind funkcióban a legfontosabb összetevők a polírozószerek, melyek a fogkrém tartalmának 25-50%-át teszik ki, és alapvető funkciót töltenek be a tisztítási folyamatban, valamint a bakteriális lepedék és a külső eredetű elszíneződés eltávolításában.

A habosítószerek vagy tisztítószerek csökkentik a felületi feszültséget, így a lepedék könnyebben eltávolíthatóvá válik. Orvosi szempontból rendkívül fontosak a különféle speciális anyagok, ilyenek például a fogszuvasodást gátló, és a fogak túlérzékenységét csillapító fluorvegyületek, valamint az olyan összetevők, mint a klórhexidin vagy a triklozán, amelyek antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek mind hasznosak a fogínygyulladás és a parodontitis leküzdésében.

Ennek fényében az igényeinek leginkább megfelelő fogkrém kiválasztásakor érdemes gondosan szemügyre venni annak összetevőit.

Hogyan alakul ki a fogínygyulladás és a parodontitis?

Az íny- és fogágybetegség gyakori jelenség, tanulmányok kimutatták, hogy a parodontitis a hatodik leggyakoribb betegség a világon.

A foglepedék egy összetett szerkezet, amely túlnyomórészt patogén baktériumokból állnak, ezek felelnek a fogszuvasodás és a fogínygyulladás kialakulásáért. A plakkbaktériumok szervezett struktúrákat alkotnak, vagyis szaporodnak, és olyan méreg anyagokat termelnek, amelyek károsítják az ínyt, és ínygyulladáshoz vezetnek. Ez az elváltozás leggyakrabban az íny vörösségében és duzzanatában nyilvánul meg, illetve ha a fogmosás vagy fogselyem használata során az íny vérezni kezd.

A következő szakaszban a gyulladás az alatta fekvő szöveteket, az úgynevezett parodontiumot is érinti, tehát az íny és a fogágy egészségét nagymértékben meghatározza a megfelelő szájhigiénia és a foglepedék rendszeres eltávolítása. Bár ez a stádium még visszafordítható, az ínygyulladást nem szabad alábecsülni, mert a kezeletlen gyulladás parodontitiszhez, egy visszafordíthatatlan elváltozáshoz vezethet.

Érdemes megjegyezni, hogy a baktériumok az egész szájüregben jelen vannak, például a nyelven is számos baktériumtelep található. Éppen ezért a napi szájhigiéniai rutinnak ki kell terjednie a nyelvre, amit speciális nyelvtisztító szerekkel, úgynevezett kaparókkal tudunk tisztítani.

Milyen fogkrém segít megelőzni és leküzdeni a ínygyulladást és a fogágygyulladást?

A fogak felszínén lerakódott bakteriális lepedéket minden nap fogkefével és fogkrémmel kell eltávolítani. A helytelen és pontatlan tisztításuk ínygyulladáshoz és fogágygyulladáshoz vezetnek.

A megfelelő, például cink és amin tartalmú fogkrém segít a baktériumok, valamint a gyulladások és az ínyvérzés okainak leküzdésében. A fogkrém cinktartalma segít megvédeni a fogakat a fogszuvasodástól és az ínyt a visszatérő gyulladásoktól, valamint magas baktériumellenes hatást fejt ki pontosan ott, ahol a legnagyobb szükség van rá, vagyis az ínyvonalnál. Ezenkívül baktérium elleni tulajdonságokkal rendelkezik, és csökkenti a baktériumok fogfelszínhez tapadását, így megakadályozza a fogkő kialakulását. Ennek köszönhetően nemcsak a gyulladás tüneteit enyhíti, hanem küzd a kiváltó okokkal is.

A pasztában található amin-fluorid és nátrium-fluorid erős fogszuvasodásgátló hatással bírnak. A fogkrém napi használata során a fluor beépül a fogak kristályos szerkezetébe, ami egy új, savakkal szemben ellenállóbb kristályt, úgynevezett fluorapatitot képez. A fluorvegyületek másik fontos hatásmechanizmusa a zománc remineralizációja, vagyis savak hatására, a zománc kristályszerkezetében bekövetkezett károsodások helyreállítása.

Ezenkívül a fluor gátolja a baktériumok anyagcseréjét, ezzel hozzájárul a kariogén savak termelésének csökkentéséhez. A fluoridos fogkrém napi, legalább kétszeri használatával hatékonyan válik megelőzhetővé a fogszuvasodás kialakulása.

Fogínygyulladás és fogágygyulladás esetében is elengedhetetlen a szakszerű higiéniás kezelés a fogorvosi rendelőben. Itt is érdemes újra kiemelni, milyen fontos szerepe van a rendszeres fogorvosi ellenőrzéseknek.

Felhasznált szakirodalom:

• Marcin Kasiak, Mirosława Kasiak, Pasty do zębów - skład i działanie, Rozmaitości, Polskie Towarzystwo Farmaceutyczne, 2009
• Katarzyna Latusek, Adrianna Słotwińska, Ewa Żytecka, Płukanki do jamy ustnej - przegląd preparatów dostępnych na rynku, Asysta Dentystyczna, 1/2023
• Paulina Mintzberg-Wachowicz, Złogi nazębne, Asysta Dentystyczna, 2018
• Renata Górska, Tomasz Konopka, Periodontologia współczesna, Med Tour Press International, 2013
• Anita Walczak, Sztuka mycia zębów. Praktyczny poradnik stomatologiczny dla pacjentów, PZWL Wydawnictwo Lekarskie, 2019