Milyen szájvizet érdemes választani ínygyulladás vagy fogágygyulladás esetén?

A fogak mechanikus tisztítása, vagis a fogmosás és a fogselyem használata, a mindennapi szájhigiéniánk legfontosabb és pótolhatatlan része. A kutatások szerint azonban a fogmosás önmagában nem elég, és nem távolítja el az összes biofilmet, amely a fogainkat borító bakteriális lepedék része.

Ezért is fontos baktérium ellenes szerek használatával kiegészíteni a mindennapi szájhigiéniás rutint. Ma már számos, különböző összetevőket tartalmazó szájvíz kapható a piacon, ami felveti a kérdést, hogyan is működnek a szájvizek. Megéri őket használni? Milyen szájvizet érdemes választani ínygyulladás vagy fogágygyulladás esetén? Tudjuk, hogy a megfelelő termék kiválasztása nem mindig egyszerű, ezért ebben a cikkben egy átfogó képet adunk, ami segít a döntésben.

Mi az a szájvíz?

A szájöblítők olyan kiegészítő készítmények, amelyek segítenek a megfelelő szájhigiénia megőrzésében. A fogak felszínén lerakódott bakteriális lepedéket fogkefe és fogkrém segítségével kell eltávolítani, különben a helytelen és pontatlan tisztítás ínygyulladáshoz és fogágygyulladáshoz, más néven parodontális betegséghez vezethet. A szájvíz segítségével olyan helyek is elérhetővé válnak, amelyek a fogkefével nem megközelíthetők. Itt érdemes megjegyezni, hogy a bakteriális lepedék elleni küzdelem kiemelten fontos szerepet tölt be az íny- és parodontális betegségek kezelésében, valamint az egészség megelőzésében és fenntartásában.

A szájvizek napi használata különösen azoknak a pácienseknek ajánlott, akik ki vannak téve a fogszuvasodás kockázatának, fogszabályozót vagy kivehető fogsort használnak, idősek, vagy szájszaggal, szájszárazság szindrómával küzdenek, valamint sugár- és kemoterápia után lábadoznak.

Milyen szájvizek vannak forgalomban?

A szükségletek függvényében az alábbi szájvizek állnak rendelkezésre:

• Szájöblítők, amelyek gondoskodnak az egészséges fogínyről.
• A fogszuvasodás megelőzésére használt szájöblítők.
• Túlérzékenység esetén használt szájöblítők.
• Fogíny- és fogágybetegségekben használt szájöblítők.
• Gyermekek igényeire szabott szájöblítők.
• Szájöblítők xerostomiás betegek számára.
• Szájöblítők halitosisban szenvedő betegek részére.

A profilaktikus szájvizek mindennapi használatra lettek kifejlesztve, támogatva a szájhigiéniát. Ezek a termékek hatékony segítséget nyújtanak a baktériumok, valamint a gyulladások és az ínyvérzés okai elleni küzdelemben, köszönhetően az antibakteriális összetevőknek, a cinknek és az aminnak. Magas baktériumellenes hatással bírnak, és célzottan hatnak pontosan ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, vagyis az ínyvonalnál.

A fluorvegyületek a szájvíz fő összetevői, amelyek megakadályozzák a fogszuvasodást. Hogyan játszik kulcsszerepet a fogszuvasodás megelőzésében a fluor?

Először is a fluorid baktériumellenes tulajdonságokkal rendelkezik, gátolja a baktériumok anyagcseréjét, ami csökkenti a fogszuvasodást okozó bakteriális savak termelődését. Ennek köszönhetően hozzájárul a fogszuvasodást okozó baktériumok mennyiségének csökkentéséhez a szájüregben, valamint a bakteriális lepedék fogak felszínén történő lerakódásának csökkentésében. Másodszor, gátolja a demineralizációt, vagyis az ásványi anyagok elvesztését a fogszövetekből. Végül pedig a fluoridionok jelenléte az ionok fokozott abszorpciójához és az ásványi anyagok lerakódásához vezet a fogszövetekben, aminek köszönhetően azok megerősödnek és jobban ellenállnak a fogszuvasodásnak.

Egyes szájöblítők akár 30% alkoholt is tartalmazhatnak. Ezek azonban nem alkalmasak minden beteg számára. Az alkohol alapú szájvizek kiszárítják a szájat, ezért tartós napi használatuk nem javasolt.

Hogyan működnek a szájvizek?

A fogíny és a fogágybetegség a két leggyakoribb szájbetegség a világon, ráadásul a legújabb jelentések napvilágra hozták, hogy a parodontitis a hatodik leggyakoribb betegség a világon. A fogínygyulladás és a fogágygyulladás fő oka a bakteriális biofilm, amely a lepedék és a fogkő részét képezi.

Fogászati szakemberek megállapítása alapján az íny- és fogágybetegségek, valamint a fogszuvasodás megelőzésének és kezelésének alapja a fogak hatékony tisztítása. Hiába, az alapos és precíz fogmosásnak, amellyel a fogak felületéről eltávolítható a bakteriális biofilm, néhány baktérium megmarad egyes nehezen hozzáférhető helyeken. Ezért fontos, hogy olyan fogkrémeket és szájvizeket használjunk, amelyek felveszik a küzdelmet a baktériumokkal.

Az ínyen kialakuló gyulladás oka a fogak felszínéről el nem távolított bakteriális lepedék. Az ínygyulladás visszafordítható, amely leggyakrabban fogmosás és fogászati ​​vizsgálat (fogászati ​​szondával végzett finom tapintás) során jelentkező vérzésben nyilvánul meg, gyakran tapasztalható az íny vörössége és az ínypapillák duzzanata. Nem ritka az sem, hogy a fogínygyulladásban szenvedő betegek tartós kényelmetlenségről, sőt fájdalomról számolnak be érintéskor, például fogmosáskor, valamint kellemetlen fémes ízről a szájban, amikor az íny vérzik.

Az egészséges fogíny és parodontium elérésének titka a fogmosási technikák finomításában és a megfelelő szájhigiénés készítmények kiválasztásában rejlik. A fogorvosi rendelőben a rendszeres szűrések és a rendszeres professzionális higiéniai eljárások is nagyon fontosak, hiszen a kezeletlen fogínygyulladás visszafordíthatatlan betegséggé alakulhat át.

A legtöbb íny- és fogágybetegség szorosan összefügg a fogászati ​​lerakódásokkal, és számuk a betegség klinikai progresszióját jelenti. Az ínygyulladás, vagy a parodontitis kezelését ezért mindig szakszerű higiéniás kezelésnek kell megelőznie, ami magában foglalja a fogászati ​​lerakódások eltávolítását (általában ultrahangos), homokfúvással és a fogak felületének polírozásával. Gyakran javasolt az antiszeptikumok alkalmazása, például szájöblítők formájában. Ennek köszönhetően megszüntethető a betegség oka, és csökkenthetők a gyulladás kellemetlen tünetei.

Szájöblítők klórhexidinnel! De mi az a klórhexidin?

Az egyik leggyakrabban használt kémiai anyag a bakteriális plakk csökkentésére a klórhexidin, amely a kémiai védekezésben az „aranystandardot” képviseli, széles spektrumú összetétele hatékonyan veszi fel a harcot a baktériumokkal szemben. Az alkalmazott koncentrációtól függően lehet bakteriosztatikus hatású, vagyis gátolja a baktériumok szaporodását, vagy baktericid hatású, ami elpusztítja a baktériumokat a sejtmembránjuk szétroncsolásával és sejtjeik elpusztításával.

A klórhexidint tartalmazó szájvizeket nemcsak a fogínygyulladás és a fogágygyulladás kezelésére használják, hanem olyan készítményekként is, amelyek csökkentik a lepedék növekedését azoknál a pácienseknél, akiknél fokozott az íny- és fogágybetegségek kockázata, beleértve az alábbi kategóriákat:

• Serdülőkorúaknál, körülbelül 12 éves kortól, a pubertás és jelentős hormonális változások miatt.
• Várandós nők esetében, különösen azoknál, akiknél a terhesség előtt ínygyulladást vagy parodontitist diagnosztizáltak.
• Hormonális problémákkal küzdő betegeknél, elsősorban 1-es és 2-es típusú cukorbetegség esetében, ami nem, vagy csak marginálisan kontrollált.
• Szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegeknél.
• Dohányzó pácienseknél.

A klórhexidin a gombákat és egyes vírustörzseket is elpusztítja. A fogszövetekhez és a szájnyálkahártyához kötődve megváltoztatja azok mágneses terét, és megakadályozza a baktériumok megtapadását a felületükön, így fejt ki hosszan tartó antibakteriális hatást. Mivel a legtöbb mikroorganizmusra hat, nem okoz alkalomszerű fertőzést, és hatásával szemben nem alakul ki bakteriális rezisztencia.

A klórhexidint tartalmazó szájvizek, például a meridol^® CHX 0,2% szájvíz esetében általában két hétig ajánlott öblögetni, nem gyakrabban, mint hat havonta. Ezek a rövid távú használatra szánt készítmények azok számára alkalmasak, akik fokozottan kitettek a betegség kockázatának.

Felhasznált szakirodalom:

• Renata Górska, Tomasz Konopka, Periodontologia współczesna, Med Tour Press International, 2013
• Katarzyna Latusek, Adrianna Słotwińska, Ewa Żytecka, Płukanki do jamy ustnej - przegląd preparatów dostępnych na rynku, Asysta Dentystyczna, 1/2023
• Zbigniew Jańczuk, Urszula Kaczmarek, Mariusz Lipski, Stomatologia zachowawcza z endodoncją. Zarys kliniczny, PZWL Wydawnictwo Lekarskie, 2018
• Iain L.C. Chapple et al., Periodontal health and gingival diseases and conditions on an intact and a reduced periodontium: Consensus report of workgroup 1 of the 2017 World Workshop on the Classification of Periodontal and Peri-Implant Diseases and Conditions, Journal of Periodontology and Journal of Clinical Periodontology, 2018
• Dorota Olczak-Kowalczyk, Joanna Szczepańską, Urszula Kaczmarek, Współczesna stomatologia wieku rozwojowego, Med Tour Press International, 2017
• Maria Barańska-Gachowska, Endodoncja wieku rozwojowego i dojrzałego. Tom II, Wydawnictwo Czelej, 2021
• Bolesława Arabska-Przedpełska, Halina Pawlicka, Współczesna endodoncja w praktyce, Bestom DENTOnet.pl, 2012